Önbizalom-növelés gyerekeknek: mondatok és játékok, amik tényleg segítenek

Rövid válasz: Az önbizalom-növelés gyerekeknek akkor működik, ha a gyerek saját tapasztalatból látja, hogy meg tud küzdeni a nehézséggel. Adj neki elérhető feladatot, hagyd, hogy hibázzon és újrapróbálja, és a konkrét erőfeszítést dicsérd, ne azt, hogy okos. Ne hasonlítsd máshoz. Ha a bizonytalanság tartósan megnehezíti a mindennapjait, kérj szakembertől segítséget.

Az önbizalom-növelés gyerekeknek ritkán azon múlik, hányszor mondod neki, hogy ügyes. Sokkal inkább azon, hányszor tapasztalja meg maga, hogy valami nehéz volt, belefogott, és megoldotta. A „nekem ez úgysem sikerül” mögött gyakran nem képességhiány áll, hanem az, hogy a gyerek nem bízik benne: boldogul akkor is, ha elakad. Ilyen tapasztalatot pedig otthon is tudsz neki teremteni, különösebb eszköz nélkül.

Mitől működik az önbizalom-növelés gyerekeknek?

Attól, hogy a gyerek saját élményből tudja meg, mire képes. A biztatás ehhez csak a hátteret adja. Az alábbi táblázat a mi összegzésünk, nem kutatási eredmény, ezért kiindulópontnak vedd:

Ami épít	Ami rombol
Olyan feladat, ami kicsit nehéz, de elérhető	Túl könnyű feladat, vagy olyan, amihez még kicsi
Hagyod, hogy befejezze, akkor is, ha lassú	Kiveszed a kezéből, mert te gyorsabban megcsinálod
A hiba után együtt megnézitek, mit próbálhat másképp	A hibát a személyére fordítod: „mindig elrontod”
Önmagához méred: „múlt héten még ezt sem merted”	A testvérhez, az osztálytárshoz hasonlítod
Számíthat rád akkor is, ha rossz jegyet hoz	A kedvességed az eredménytől függ

Milyen mondatok segítenek a mindennapokban?

Azok, amelyek a konkrét helyzetről szólnak, és visszaadják neki a következő lépést. Ezt a nyolcat bátran alakítsd a saját szavaidra:

1. Ha azt mondja, nem tudja: „Még nem megy. Melyik részét érted már?”
2. Ha elrontott valamit: „Ez most nem sikerült. Mit csinálnál másképp legközelebb?”
3. Ha segítséget kér: „Mit próbáltál eddig? Onnan folytassuk együtt.”
4. Ha fél belevágni: „Izgulhatsz is, és közben megpróbálhatod. Mi lenne a legkisebb első lépés?”
5. Ha másokhoz méri magát: „Ő ezt régebben csinálja. Te mit tudsz már, amit tavaly még nem?”
6. Ha rossz jegyet hoz: „Látom, hogy bánt. Ez egy dolgozat volt, rólad nem mond ítéletet.”
7. Ha feladná: „Abbahagyhatjuk mára. Holnap megnézzük újra, friss fejjel.”
8. Ha sikerült neki: „Háromszor nekifutottál, mire összeállt. Te hogy érzed magad most?”

Az utolsó kérdés azért jó, mert az értékelést nála hagyja: megtanulja maga észrevenni, hogy elégedett lehet a munkájával.

Milyen játékok növelik a gyerek önbizalmát otthon?

Azok, amelyekben ő dönt, hibázhat, és nincs tétje a kudarcnak. Az alábbi öt játék a mi javaslatunk, 6–13 éveseknek; nem kutatással tesztelt módszerek, inkább alkalmak arra, hogy gyakorolja a bátorságot.

• A hét bakija. Vacsoránál mindenki elmesél egy hibáját, és azt, mit kezdett vele. Te kezdd, így látja, hogy a felnőttek is hibáznak.
• Fordított szerep. Ő tanít meg neked valamit: kártyatrükköt, játékszabályt, tánclépést. Kérdezz, és nyugodtan ügyetlenkedj.
• Háromszintű pálya. Építsetek akadálypályát párnákból és székekből, biztonságos helyen, és maradj a közelben. Három nehézségi szint van, és ő választja meg, melyikkel kezd.
• Egyperces fellépés. Vers, bűvésztrükk vagy tánc a plüssöknek, aztán, ha szeretné, neked, később a nagyszülőknek. A közönség méretéről mindig ő dönt.
• Megpróbáltam-üveg. Egy cetlire felírja, mit próbált ki a héten, akkor is, ha nem sikerült. Hétvégén felolvassátok, jutalom nélkül.

Hogyan dicsérj, hogy tényleg hasson?

Konkrétan és mértékkel: azt nevezd meg, amit a gyerek tett, és ne a tulajdonságát minősítsd. Mueller és Dweck 1998-as, hat vizsgálatból álló kutatássorozatában az intelligenciáért dicsért gyerekek kudarc után kevésbé voltak kitartóak, kevésbé élvezték a feladatot, és gyengébben teljesítettek, mint az erőfeszítésért dicsértek. Ez egy adott kísérleti helyzetről szól, ezért nem általános törvény, de jó figyelmeztetés.

A túlzással is érdemes vigyázni. Brummelman és munkatársai 2014-ben azt találták, hogy a felnőttek az alacsony önértékelésűnek mondott gyerekeknek nagyjából kétszer annyi túlzó dicséretet adtak, mint a magas önértékelésűeknek. Egy 240 gyerekkel végzett kísérletben a túlzó dicséret után ezek a gyerekek inkább a könnyebb feladatot választották, a magas önértékelésűek viszont a nehezebbet.

Ehelyett	Próbáld így
„Milyen okos vagy!”	„Kitaláltál egy új módszert erre a feladatra.”
„Hihetetlenül gyönyörű a rajzod!”	„Látom, mennyit dolgoztál az árnyékokkal.”
„Te vagy a legjobb a csapatban!”	„Végig futottál a második félidőben is, pedig fáradt voltál.”

Gyors ellenőrzőlista a hétre

• Volt olyan feladat, amit teljesen rá bíztál?
• Megvártad, hogy maga fejezze be, mielőtt segítettél?
• Választhatott legalább egyszer két lehetőség közül?
• Meséltél neki a saját hibádról?
• Megdicsértél valami konkrétat, ami nem eredmény volt?

Segít-e a mozgás és a fellépés az önbizalomnak?

Segíthet, de nem magától és nem mindenkinél. Egy 2015-ös összegző elemzés 25 randomizált és 13 nem randomizált vizsgálatot nézett át, 3–20 évesekkel. A randomizált vizsgálatokban a csak mozgásra épülő, felügyelt programok javították az önképet és az önértékelést, különösen iskolában és tornateremben; a nem randomizált vizsgálatokban viszont nem volt szignifikáns hatás.

Egy mozgásforma akkor jó erre, ha a gyerek kedvet talál hozzá, és látja a saját fejlődését. Ha még keresitek, hogy mi illik hozzá, ebben segít a sportválasztásról szóló cikkünk. Ha pedig már edzésre jár, de nem akar menni, olvasd el, mit tehetsz ilyenkor. A színpadon más is történik: a gyerek izgul, mégis végigcsinálja, és ezt az élményt később is elő tudja venni. Erről bővebben írtunk a fellépés és a gátlások kapcsolatáról, és hasonló élményt adhat egy tábor végi kiállítás is. A fellépést soha ne kényszerítsd: kezdjétek kis közönséggel.

A tábor is adhat ilyen tapasztalatot, mert a gyerek új társaságban, a szülője nélkül boldogul. Ha az új környezet a nehéz, nézd meg, hogyan barátkozhat, ha nem ismer senkit. A mi napközis tánctáborunkban 6–13 éves gyerekek ismerkednek az akrobatikus rock and rollal, a hip-hoppal és a színpadi show tánccal, de ugyanígy jó lehet egy kézműves szakkör, egy sportcsapat vagy egy cserkészcsapat is, ha a gyereknek kedve van hozzá.

Mikor érdemes szakemberhez fordulni?

Akkor, ha a bizonytalanság tartós, erős, és már a mindennapjait is megnehezíti: nem akar iskolába menni, kerüli a társaságot, sokszor hangoztatja, hogy semmire sem jó. Ez a cikk általános tájékoztatás, és nem pótolja a szakember véleményét. Kérdezd a gyerekorvost, az iskolapszichológust vagy a nevelési tanácsadót. Ha azt mondja, hogy bántaná magát, ne várj: még aznap beszélj orvossal, közvetlen veszély esetén hívd a 112-t. Az angol közegészségügyi szolgálat, az NHS szorongás esetén akkor javasol orvosi konzultációt, ha a tünetek súlyosak, nem múlnak el, és zavarják a hétköznapokat. A jeleket összeszedtük a szorongás tüneteiről szóló cikkünkben is.

Ha rendszerezettebben dolgoznál ezen otthon, az Önbizalom erősítése gyermekkorban című útmutatónk ebben segíthet; a fenti mondatokhoz és játékokhoz azonban semmi másra nincs szükséged, csak egy kis türelemre.

Gyakori kérdések

Lehet túl sokat dicsérni a gyereket?

A mennyiségnél többet számít, milyen a dicséret. A túlzó dicséret az alacsony önértékelésű gyerekeknél egy kísérletben a könnyebb feladatok választásával járt együtt. A konkrét visszajelzés többet adhat, mert a gyerek látja belőle, mit csinált jól. Ha őszintén örülsz neki, azt nyugodtan mutasd meg.

Milyen játék növeli az önbizalmat?

Leginkább az, amelyben a gyerek dönt, hibázhat, és nincs nagy tétje a kudarcnak: egy akadálypálya, ahol ő választja a szintet, vagy egy játék, amit ő tanít meg neked. Konkrét játékra nincs kutatási garancia, ezért azt figyeld, kedvet kap-e a nehezebb szinthez. Ha nem élvezi, próbáljatok másikat.

Mit tegyek, ha mindent fel akar adni?

Először ismerd el, hogy most nehéz neki, és csak utána keressetek megoldást. Bontsátok a feladatot egészen kis lépésre, és állapodjatok meg, hogy holnap újra ránéztek. Ha a feladás sok területen, hetek óta visszatér, vagy látszik rajta, hogy szenved, beszélj a gyerekorvossal vagy az iskolapszichológussal.

Tényleg erősíti az önbizalmat egy tábor?

Erre nincs biztos bizonyíték. Egy 80 amerikai napközis és ottalvós táborra kiterjedő vizsgálatban a 8–14 éves gyerekek és a szülők pozitív változásról számoltak be az önképben, és ennek nagy része hat hónap után is megvolt. Valódi kontrollcsoport nem volt, így a természetes érés hatása nem zárható ki.

Források

• Mueller és Dweck (1998): Praise for intelligence can undermine children's motivation and performance (PubMed)
• When Being Called “Incredibly Good” Is Bad for Children (Association for Psychological Science)
• Liu, Wu, Ming (2015): How Does Physical Activity Intervention Improve Self-Esteem and Self-Concept in Children and Adolescents? (PLoS ONE, kivonat)
• REACH, Minnesotai Egyetem: összefoglaló Thurber és mtsai (2007) vizsgálatáról
• Thurber: Youth Development Outcomes of the Camp Experience (ESMED, konferencia-kivonat)
• Anxiety in children (NHS)