Szorongás gyerekeknél: tünetek, és mit tehet a szülő?

Rövid válasz: A szorongás gyerekeknél hasfájásként, alvásgondként, ingerlékenységként vagy a hétköznapi helyzetek kerüléseként is jelentkezhet. Az életkorhoz illő, múló félelem normális. Otthon a meghallgatás, a kiszámítható napirend és a kis lépések segítenek. Ha a panasz erős, tartós, vagy rontja a mindennapokat, fordulj gyermekorvoshoz vagy gyermekpszichológushoz. A testi tüneteket előbb orvos nézze meg.

A szorongás gyerekeknél sokszor nem úgy néz ki, ahogy várnád. Lehet belőle reggeli hasfájás, nehéz elalvás, hirtelen dühkitörés, vagy az, hogy a gyereked egyszer csak nem akar elmenni a barátja születésnapjára. Egy adag félelem hozzátartozik a felnövéshez, és sok gyereknél a szülői támogatás mellett idővel enyhül. Jobban akkor kell figyelni, ha a szorongás erős, tartós, és már az iskolát, a barátságokat vagy a család életét is alakítja. Ez a cikk az eligazodásban segít, diagnózist nem ad.

Hogyan ismerhető fel a szorongás gyerekeknél?

A szorongás gyerekeknél megjelenhet a viselkedésben, az alvásban és a testben is, és életkoronként mást láthatsz. Az alábbi táblázat jeleit a brit NHS és az amerikai CDC tájékoztatójából gyűjtöttük, a példák a saját szemléltetésünk:

Kinél, miben	Lehetséges jelek	Hogyan nézhet ki otthon
Kisebb gyerek	ingerlékenység, sírás, ragaszkodás, nehéz elalvás, éjszakai ébredés, rossz álmok, ágyba vizelés	Az ajtóban nem engedi el a kezed, pedig eddig könnyen elváltatok.
Nagyobb gyerek	kevés önbizalom új dolgokhoz, nehéz koncentrálás, alvási vagy evési gond, dühkitörés, „valami rossz fog történni” gondolatok, iskola vagy barátok kerülése	Lemondja az edzést, mert „úgyis elrontom”.
A test jelzései	hasfájás, fejfájás, fáradtság, rossz közérzet, gyakori WC-re járás	Vasárnap este fáj a hasa, szombaton nem.

A CDC arra is figyelmeztet, hogy a szorongás ingerlékenységként és dühként is jelentkezhet, és hogy egyes szorongó gyerekek magukban tartják az aggodalmaikat, így a tünetek könnyen rejtve maradnak. Ezért egy-két hétig érdemes felírni, mikor jön elő a panasz, mi történt előtte, és mi segített. Ez az orvosnak is hasznos.

Mikor normális a szorongás, és mikor több annál?

Az életkorhoz illő, múló félelem normális; akkor több ennél, ha erős, nem múlik vagy romlik, és már a mindennapok útjába áll: kimarad miatta abból, amit szeret, vagy zavarja az iskolát, az otthoni és a társas életet. Az NHS ezeket említi tipikus életkori félelmekként:

• Kb. 6 hónapos kortól 3 éves korig: elválási szorongás, amely általában 2–3 éves korra megszűnik.
• Óvodáskorban: konkrét félelmek, például a sötéttől, a vihartól, állatoktól, rovaroktól, víztől. Ezek többnyire maguktól, fokozatosan elmúlnak.
• Iskolás- és kamaszkorban: izgulás új iskola, dolgozat, vizsga előtt, és félénkség társas helyzetekben. A dolgozat és a verseny előtti drukkról külön írtunk a teljesítményszorongásról szóló cikkben.

Az alábbi kérdéseket mi állítottuk össze a gondolkodáshoz. Ez nem teszt, és nincs ponthatár, de minél több igen, annál több oka van beszélni egy szakemberrel:

• Hetek óta tart, és nem enyhül, vagy erősödik?
• Kimarad miatta valamiből, amit korábban szeretett?
• Gyakran hiányzik az iskolából, vagy minden reggel küzdelem az indulás?
• Az egész család a szorongás köré szervezi a napját?

Mit tegyél, ha a tünet a testében jelenik meg?

Először vidd orvoshoz, mert a visszatérő hasfájásnak vagy fejfájásnak testi oka is lehet, és ezt nem otthon kell kizárni. Mondd el, mikor jelentkeznek a panaszok. Ha nincs testi eltérés, attól még nem képzelődik a gyerek: Víg Sára gyermekpszichológus a WMN-nek adott, ottalvós táborokról szóló interjúban megemlíti, hogy az erősen szorongó gyerek szomatizálhat, vagyis fájhat a hasa vagy a feje. Ezért a „nincs is semmi bajod” helyett inkább mondd azt: „Hiszem, hogy fáj. Nézzük meg együtt, mi segít.”

Mi segít otthon a szorongó gyereknek?

A legtöbbet az segít, ha beszélgettek a félelmeiről, komolyan veszed őket, és kis lépésekben együtt keresitek a megoldást. Az első hat pont az NHS tanácsaira épül, a példák a mieink:

1. Hallgasd meg, mielőtt megnyugtatnád. Kérdezd meg: „Mi a legnehezebb benne?” Aztán várd ki a választ.
2. Magyarázd el, mi történik vele. Ha elég nagy hozzá, mondd el, hogy a szorongás a testre és a gondolatokra is hat: „Amikor izgulsz, gyorsabban ver a szíved, és a hasad is érezheti.”
3. Keressetek közös megoldást. Ha fél egy programtól, mehet vele egy barát. Ha az iskolában van a gond, beszéljetek a tanítóval.
4. Tartsd meg a napi rutint, és készítsd fel a változásokra. Költözés vagy iskolaváltás előtt beszéljétek át, mi lesz más, és mi marad ugyanaz.
5. Tanuljatok együtt nyugtató fogásokat. Segíthet a lassú, mély légzés, kisebbeknél pedig a figyelem elterelése játékkal. A légzést nyugodt pillanatban gyakoroljátok, hogy nehéz helyzetben már ismerős legyen.
6. Próbáljatok ki egy „aggodalomdobozt”. A gyerek leírja vagy lerajzolja, ami nyomja, bedobja a dobozba, és később együtt átnézitek.
7. Figyelj a saját félelmeidre is. Az NHS arra is kér, hogy lehetőleg te se szorongj túl sokat. Víg Sára a táborozás kapcsán azt tanácsolja, hogy a saját rossz emlékeidet ne kapcsold hozzá a gyerekre váró élményekhez.

Az NHS két irányba is óvatosságra int: ne óvd túlzottan a gyereket, de ne is kényszerítsd beszélgetés nélkül a nehéz helyzetbe. Ha például fél a születésnapi zsúrtól, első körben elég, ha fél órára mentek, és ő dönti el, mikor indultok haza.

Ezt könnyű kimondani	Ezzel többre mentek
„Ne izgulj már!”	„Látom, hogy izgulsz. Mi az, ami a legjobban aggaszt?”
„Jó, akkor ne menj, majd lemondom.”	„Mi lenne egy kisebb első lépés?”

Mehet-e táborba a szorongó gyerek?

Sokszor igen, de ez a szorongás erősségétől és a gyerektől függ, ezért érdemes vele együtt, kis lépésekben dönteni. Víg Sára az ottalvós táborokról beszélve a fokozatosságot ajánlja, és azt, hogy ne zárjátok le rögtön a témát, de ne is erőltesd, mert van, aki később érik meg a távollétre. Ha a gyereked nemet mond, a nem akar táborba menni című cikkünk segít kideríteni, mitől tart. A honvágyról, a csendesebb, introvertált gyerekekről és a szülői félelmekről is írtunk.

A napközis tábor abban más, hogy a gyerek este hazajön, így kisebb az első lépés. Bármelyik tábort választod, jelentkezés előtt érdemes megkérdezni a szervezőtől:

• Kihez fordulhat a gyerek, ha rosszul érzi magát?
• Hogyan zajlik az érkezés és a búcsú reggel?
• Megnézhetjük előre a napirendet és a helyszínt?
• Mikor és hogyan értesítenek, ha nehéz napja van?
• Mi történik, ha napközben haza szeretne menni?

Mi napközis tánctáborokat szervezünk 6–13 éveseknek. Ha a gyereked szorong, és szeretnéd átbeszélni, mennyire illene hozzá ez a forma, írj nekünk: info@prestigetabor.hu. Ha erős a szorongása, a táborról is érdemes előbb a szakemberrel egyeztetned.

Mikor kérj szakmai segítséget a szorongás miatt?

Akkor kérj segítséget, ha a szorongás erős, nem javul vagy romlik, az otthoni próbálkozás nem segít, és már a család életét, az iskolát vagy a barátságokat is érinti. Az NHS és a CDC is azt írja, hogy ilyenkor a szakemberrel való beszélgetés az első lépés. A kezelésről ő dönt veletek; az NHS a tanácsadást és a kognitív viselkedésterápiát említi, súlyos vagy ezekre nem javuló esetben a szakorvos által felírt gyógyszert is, a CDC pedig azt, hogy nagyon kicsiknél kulcsfontosságú a szülő bevonása. Itthon ezeken a helyeken indulhatsz el:

• Gyermekorvos vagy háziorvos: a testi okokat ő zárja ki, és szükség esetén továbbküld.
• Óvoda- vagy iskolapszichológus, ha van az intézményben. A pedagógust is érdemes bevonni, ha az iskolában jön elő a gond.
• Nevelési tanácsadó (pedagógiai szakszolgálat): az igénybevételéről a rendelet szerint alapesetben a szülő dönt, az első lépés a szülővel folytatott beszélgetés. A köznevelési törvény térítésmentesnek mondja az állami fenntartású szakszolgálatot az ingyenes oktatásban részt vevő, a törvényi feltételeknek megfelelő gyerekeknek. A részletekről a lakóhelyed szerinti intézmény ad felvilágosítást.
• Gyermekpszichológus vagy gyermekpszichiáter: ha az orvos vagy a tanácsadó javasolja, vagy ha te úgy érzed, hogy gyorsabban kell lépni.

Ha a gyereked bántja magát, arról beszél, hogy nem akar élni, vagy közvetlen veszélyt látsz, ne várj időpontra: hívd a 112-t. Beszélgetni, tanácsot kérni így tudsz, mindhárom vonal ingyenes és éjjel-nappal hívható:

• Kék Vonal szülőknek és gyerekért aggódó felnőtteknek: 116-000
• Kék Vonal 24 év alatti gyerekeknek és fiataloknak: 116-111
• Lelki elsősegély bárkinek, így neked is: 116-123

Ez a cikk általános tájékoztatás, nem diagnózis és nem helyettesíti a szakembert. Ha a tünetek tartósak vagy rontják a gyerek mindennapjait, fordulj gyermekorvoshoz vagy gyermekpszichológushoz.

Gyakori kérdések

Lehet-e a hasfájás szorongás jele?

Igen, a hasfájás a szorongás egyik lehetséges testi jele, de önmagában nem bizonyít semmit, mert sok más oka is lehet. Először orvos nézze meg, különösen ha visszatérő vagy erős. Hasznos, ha el tudod mondani neki, milyen helyzetekben jelentkezik.

Mehet-e táborba a szorongó gyerek?

Sokszor igen, ha ő is szeretné, és a szorongása nem akadályozza erősen a mindennapjait. Napközis táborral kisebb az első lépés, mert este hazajön. Ha már szakemberhez jár, kérd ki az ő véleményét is, a szervezőnek pedig előre mondd el, mire figyeljenek.

Hová forduljak segítségért?

Kezdheted a gyermekorvosnál vagy a háziorvosnál, az iskolapszichológusnál, ha van, vagy a lakóhelyed szerinti nevelési tanácsadóban. Tanácsért szülőként a Kék Vonal 116-000-s számát is hívhatod. Közvetlen veszély esetén hívd a 112-t.

Szóljak az iskolának?

Ha az iskolában jelentkezik a gond, vagy ott is érzékelhető, érdemes szólni: az NHS is ezt javasolja. Elég, ha a tanítónak elmondod, mit látsz otthon, és megkérdezed, ő mit tapasztal. Azt is beszéljétek meg a gyerekkel, hogy mit osztasz meg róla.

Kinőheti-e a gyerek a szorongást?

Sok életkori félelem magától, fokozatosan elmúlik, és az NHS szerint sok gyereknél a szorongás a szülői megnyugtatással idővel oldódik. Ha azonban hetek alatt sem javul, vagy egyre több mindenből marad ki miatta, ne várj tovább a segítségkéréssel.

Források

• Anxiety in children (NHS)
• Anxiety disorders in children (NHS)
• About Anxiety and Depression in Children (CDC)
• Ottalvós tábor: igen vagy nem? Víg Sára gyermekpszichológus tippjei (WMN)
• Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány
• Lelki elsősegély telefonszolgálat, 116-123
• 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről
• 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről