Teljesítményszorongás gyerekeknél: mit mondj dolgozat és verseny előtt?

Rövid válasz: Teljesítményszorongásnál a „ne izgulj” helyett mondd ki, hogy látod az izgalmát, és tereld a figyelmét arra, amire hatása van: a felkészülésre és egyetlen tennivalóra. Az eredményről ne beszélj előtte, és dicsérd az erőfeszítést. A légzést nyugodt időben gyakoroljátok. Ha a szorongás erős, nem múlik, vagy akadályozza a mindennapokat, kérj segítséget a gyermekorvostól vagy gyermekpszichológustól.

Reggel fáj a hasa, pedig tegnap este még hibátlanul mondta az anyagot. A verseny előtt sír, vagy közli, hogy inkább ki sem áll. Ha ez ismerős, lehet, hogy teljesítményszorongással van dolgotok: a gyerek annyira fél a megmérettetéstől, hogy a félelem elveszi tőle azt is, amit egyébként tud. Otthon sokat számít, mit mondasz neki ilyenkor, ehhez nem kell pszichológusnak lenned. Itt konkrét mondatokat, egy egyszerű rutint és azt találod, mikor érdemes szakemberhez fordulni.

Mi a teljesítményszorongás, és miben más, mint a sima izgalom?

A teljesítményszorongás a hibázástól és az értékeléstől való félelem, amely erősebb annál, mint amit a helyzet indokolna, és már rontja is a teljesítményt. Az izgalom önmagában nem baj: a Kentucky Egyetem kórházának gyermekgyógyászati oktatója szerint egy kevés segíthet koncentrálni, a gond akkor kezdődik, amikor a gyerek már attól is fél, hogy izgulni fog. Az angol állami egészségügyi szolgálat, az NHS is azt írja, hogy dolgozat és vizsga előtt sok gyerek szorong.

Inkább természetes izgalom	Inkább figyelj rá
Előtte izgul, de elmegy, megcsinálja, utána megnyugszik	Már napokkal előtte ezen jár az esze, és mindenáron ki akar maradni
Nem sikerül minden, de pár nap múlva már túl van rajta	Jó eredmény után is a hibáin rágódik
Lehet vele a félelméről beszélni, a bátorítás segít	Semmi nem nyugtatja meg, és egyre rosszabb

Hogyan ismered fel a szorongást a gyerekeden?

Leginkább arról, hogy a panaszok a megmérettetéshez kötődnek, és a teste, a viselkedése és a gondolkodása is jelez. Külföldi gyerekkórházak tájékoztatói a dolgozatok és a sport kapcsán ezeket sorolják:

• A testén: fej- vagy hasfájás nagy nap előtt, szapora szívverés, remegés, izomfeszülés, szédülés.
• A viselkedésén: ingerlékeny, nyughatatlan, fáradt, vagy hirtelen elmegy a kedve attól, amit addig szeretett.
• A gondolkodásán: nem tud figyelni, kihagy a memóriája, folyton aggódik. Sportnál jellemző az is, hogy lekicsinyli magát, vagy azt mondja, nem való a csapatba.

Ezek a jelek másnak is lehetnek a tünetei, ezért a visszatérő hasfájást vagy fejfájást érdemes orvossal is megnézetni. Részletesebben a szorongás tüneteiről szóló cikkünkben olvashatsz.

Mit mondj dolgozat és verseny előtt, és mit ne?

Mondd ki, hogy látod az izgalmát, és tereld a figyelmét arra, amire hatása van, az eredményt pedig hagyd ki a beszélgetésből. Az NHS azt tanácsolja, hogy hallgasd végig, és ne söpörd le az aggodalmát. A jól szánt „ne izgulj” éppen ezt teszi. Az alábbi mondatok minták, fogalmazd át őket a saját szavaidra:

Ezt inkább hagyd	Próbáld inkább így
„Ne izgulj, nincs miért.”	„Látom, hogy izgulsz. Ez sokszor így van, ha valami fontos.”
„Biztos ötöst írsz, hiszen okos vagy.”	„Sokat készültél rá. Bárhogy sikerül, utána megbeszéljük.”
„Most aztán ne rontsd el a kezdést!”	„Mi az az egy dolog, amire ma figyelni szeretnél?”
„Bence bezzeg nem sír a verseny előtt.”	„Mi a legijesztőbb benne? Nézzük meg azt az egy részt.”
„Hányast kaptál? Hányadik lettél?”	„Milyen volt? Mi ment jobban, mint gondoltad?”

A legnehezebb rész a saját viselkedésed. A Texas Children's anyaga két kérdést ajánl önvizsgálatra: csak jó eredmény után dicséred-e a gyereket, és adsz-e kéretlen tanácsot a teljesítményéről? A CHOC gyermekpszichológusa az összehasonlítást és a túlzott kritikát is a nyomás forrásai közé sorolja, és azt javasolja, hogy a hibák helyett azt dicsérd, ami jól ment. A Kentucky Egyetem szakembere pedig az erőfeszítést emelné az eredmény elé. Az NHS arra is figyelmeztet, hogy te magad se szorongj vele együtt, ezért a kocsiban vegyél te is egy mély levegőt.

Milyen rutin segít dolgozat és verseny előtt?

Az segít, ha a gyerek előre tudja, mi fog történni, és van egy-két bevált eszköze. Ezt a sorrendet a saját hetetekre alakíthatod:

1. Pár nappal előtte: napi kis adagokban tanuljon, és írjon otthon próbadolgozatot. Versenynél képzelje el a teljes menetet az elejétől a végéig, és közben próbálja a mozdulatokat.
2. Nyugodt pillanatban: gyakoroljátok a légzést. Az NHS három lassú, mély lélegzetet ajánl: háromig be, háromig ki. Ha csak a nagy pillanatban próbálja először, kevésbé valószínű, hogy eszébe jut.
3. Előző este: összepakolt táska, és az alvás ideje legyen fontosabb, mint még egy kör ismétlés.
4. Reggel: induljatok időben, és egyetlen mondattal búcsúzz, ne tanácsok sorával.
5. Közvetlenül előtte: dolgozatnál fussa át először az egész lapot, és kezdje azzal, amit biztosan tud. Kipróbálhatja azt is, hogy pár percig leírja, mit érez és mitől fél: a CHOC cikke említ egy kutatást, amely szerint ez csökkentette a szorongás hatását a teljesítményre. Versenynél egy dologra figyeljen.
6. Utána: először egy ölelés vagy egy uzsonna jön, az elemzés csak akkor, ha ő kéri. A jutalom vagy a kedvesség ne függjön az eredménytől.

Beszélj a tanárral vagy az edzővel is. Ezt kérdezheted: órán vagy edzésen is leblokkol, vagy csak éles helyzetben? Mikor szokott menni neki? Lehet-e előbb kisebb tétű helyzetben gyakorolni, például kis csoport előtt felelni? Ha a háttérben túlzsúfolt hét is áll, nézd át az edzés és a tanulás napirendjét.

Kimaradhat-e a gyerek, ha fél?

Néha igen, de ha minden félelmetes helyzetet kikerültök, a félelem könnyen megerősödik. A CHOC neuropszichológusa leírja, hogy néhány rossz élmény után a gyerek akár minden dolgozatot el akarhat kerülni. Az NHS azt mondja, ne legyél túlóvó, de ne is told bele a gyereket megbeszélés nélkül egy stresszes helyzetbe. Köztes megoldás a kis lépés: először a családnak mutatja meg, aztán két barátnak, csak utána jön a nagyobb közönség.

A szereplés is ilyen terep, erről a fellépésekről és a tábor végi kiállításról szóló cikkeink adnak ötleteket. Ha táborban próbálnátok, előre kérdezd meg a szervezőt, van-e bemutató, és mi történik, ha a gyerek nem szeretne kiállni. A mi napközis tánctáborainkról is megkérdezheted ezt az info@prestigetabor.hu címen.

Mikor kérj szakembert teljesítményszorongás miatt?

Akkor, ha a szorongás erős, romlik, nem múlik, vagy akadályozza a gyereket a mindennapokban: ezt tekinti az NHS is a segítségkérés jelének. Figyelj különösen erre:

• rendszeresen kerüli az iskolát, az edzést vagy a barátait;
• romlik az alvása vagy az étvágya;
• visszatérnek a testi panaszok, és a fenti rutin mellett sem enyhülnek;
• már nem csinálja szívesen, amit korábban szeretett, vagy folyamatosan negatívan beszél magáról.

Kezdd a gyermekorvossal vagy a háziorvossal, aki a testi okokat is meg tudja nézni, és tovább tud irányítani. Ha van az iskolában pszichológus, vele is beszélhetsz, a tartós panaszokkal pedig gyermekpszichológus tud segíteni. Ha a gyerek önbántásról beszél, vagy azonnali veszélyt látsz, hívd a 112-t. A Kék Vonal a 24 év alattiaknak a 116-111-es számon éjjel-nappal, ingyen és névtelenül elérhető. Ha te aggódsz a gyerekedért, neked a 116-000 szól, ez is ingyenes, névtelen és folyamatosan hívható.

Egy megkötés: a hivatkozott külföldi tájékoztatók angol és amerikai egészségügyi szervezetektől származnak, és általános szülői tanácsokat adnak, részben már évekkel ezelőttről. Kiindulópontnak jók, a saját gyerekedről szóló döntéshez a vele foglalkozó szakember véleménye kell.

Ez a cikk általános tájékoztatás, nem diagnózis és nem helyettesíti a szakembert. Ha a tünetek tartósak vagy rontják a gyerek mindennapjait, fordulj gyermekorvoshoz vagy gyermekpszichológushoz.

Gyakori kérdések

Normális, ha izgul verseny előtt?

Igen, a verseny vagy a dolgozat előtti izgalom gyakori, és kis mértékben még a koncentrációt is segítheti. Akkor figyelj jobban, ha nagyon erős, egyre rosszabb, vagy a gyerek emiatt kimarad olyan dolgokból, amelyeket szeret. Ilyenkor beszélj a gyermekorvossal.

Abbahagyassam a versenyzést, ha ennyire szorong?

Egy rossz verseny miatt nem érdemes dönteni. Kérdezd meg, mitől fél és mit szeretne ő: lehet, hogy magát a sportot szereti, csak a versenyhelyzet nyomja. Szóba jöhet kisebb tétű verseny vagy egy szünet is, és ebben az edző is segíthet. Ha már semmi öröme nincs benne, nem kudarc abbahagyni, és érdemes szakembertől is tanácsot kérni.

Milyen szakemberhez forduljak?

Az első lépés általában a gyermekorvos vagy a háziorvos, mert a testi panaszok okát is meg tudja nézni, és tovább tud irányítani. Iskolai helyzeteknél beszélhetsz a tanárral és az iskolapszichológussal is, ha van. Tartós vagy erős szorongásnál gyermekpszichológus a megfelelő szakember.

Dolgozat reggelén fáj a hasa. Otthon tartsam?

Ha beteg, maradjon otthon, ha pedig nem vagy biztos benne, kérdezd meg az orvost. Ha a hasfájás rendre a dolgozatos napokon jön, azt mondd el az orvosnak és a tanárnak is. Az ismétlődő otthon maradás hosszabb távon erősítheti a dolgozattól való félelmet, ezért jobb közösen tervet készíteni.

Források

• Anxiety in children (NHS)
• How to decrease performance anxiety in young athletes (CHOC, Dr. Nadia Torres-Eaton)
• Managing and combating test-taking anxiety in children (CHOC, Dr. Jonathan E. Romain)
• Managing sports anxiety in children (Texas Children's)
• Test anxiety in kids and what parents can do to help (UK HealthCare, Colleen Cornelius)
• Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány (a segélyvonalak hivatalos oldala)